|
|
Este 8 es 9 kozott Kathmandu bezar. Az utolso buszok fel 9-kor
indulnak, a lampakat lekapcsoljak. Amennyiben ezt az idopontot
lekested, mar csak taxival tudsz kozlekedni. Vagy gyalog. A taxik
haromszoros arat kernek ilyenkor. Amugy nem nagy ugy, hogy nincs
vilagitas. Minden heten egyszer tuti, hogy kikapcsoljak az aramot.
Hetfon 7-9 ig biztosan, De ezt legalabb elore lehet tudni. A tobbi
kimaradast tekintsuk extranak. Akiknek van generatorjuk azzal valtjak
ki a sotetebb orakat, a tobbiek gyertyaval. Termeszetesen itt is van
ejszakai bar, meg etterem es par otcsillagos hotel is, de nem
mondhatnam, hogy ezeket tomegek keresik fel. Kicsit nehezebb az ut
hazafele sotetben, mert sosem tudhatod, mikor lepsz "aknara", vagy
sullyedsz el az ut saros, nedves katyuiban.
Az utak. Rendhagyo utestet kepzelj el. Elhagyta oket a rend. Szennyviz
az ut ket oldalan, mely godrok, tegla es kavics valamint mindenfajtaju
szemettormeleket kepzelj el. Ezalol a belvaros sem kivetel. Meg nem
sikerult szemettarolot, kukat, vagy barmely szemet tarolasara alkalmas
edenyt fellelnem KtM utcain. Nem olyan regen allamilag finanszirozott
utcsinositas szemtanuja voltam abban a vaeosreszben ahol lakom. A
kovetkezokeppen tortent. Egy hetig hatalmas teherautok hordtak a
zuzott kovet es boritottak le rakomanyukat az ut szelere. Nagy
mennyiseget kepzeljetek el, ami azokra a tonnas billenos teherautokra
fer. Azt hiszem nem sokat tevedek, ha azt mondom-a munkafolyamat nem
volt elore megtervezve. Hogy eppen hova boritottak a terhuket az
valoszinuleg a sofor mindenkori allapotatol fuggott. Biztos, hogy
mastol nem, mert volt ugy, hogy a ket utszeli kupac kozepen osszert,
amitol mindenfele kozlekedes lehetetlenne valt. De kozlekedni kell,
ezert az utca nepe eloszor elhordta kozeprol a kavicsot. Mivel az ido
telt mult, munkasok azonban nem jottek , az ugyesebbje elkezde
hazahordani az anyagot. Ki zsakokkban, ki biciklire kotott kis
kocsival. Gondoltak jo lesz ez meg valamire. Addig-addig, mig egyszer
csak a buckak kisimultak es mire a kosimogato gep megerkezett, bizony
mar fordult is vissza dolga vegezetlenul.
3 evvel ezelott, amikor eloszor erkeztem KTM-ba, a Buddha tanitasaiert
jottem. Erdekelt a Dharma, a Mahajana buddhizmus. A meditacio. Itt
talalkoztam eloszor a Vipassana-val is, azzal a meditacioval, ami nem
a mantra tradicion alapszik, es amit mind a mai napig gyakorlok. A
mahajana tanitasok a bodhiszattva idealt tekintik a tudat magas szintu
megvalositasanak. Egy olyan szemelyt, aki urra lett orokke vandorlo
gondolatain, aki megertette a ragaszkodasok es vagyak igazi termesztet
es urra lett azokon. Szamos jeles es kivalo tulajdonsaga arra inditja,
hogy jelen eletet az erzo lenyek szolgalataba allitsa, aminek szilard
alapja a szereto kedvesseg es egyutterzes. Minden cselekedete az erzo
lenyek iranyi egyutterzesbol fakad. Ez a tanitas. A gyakorlatban
azonbant nem sok ilyet lattam. Lehet, hogy nem jo idoben voltam a nem
jo helyen. Pedig itt is igazan sokat kene tenni. Mondhatnak a lamak
tanitvanyaiknak gyertek az utcara, nem kerul penzbe. Adjatok
simogatast es olelest egyutterzesbol azoknak akik mellett nap mint nap
elmentek. Ma pedig osszatok meg amit kaptatok kajat, vagy dobjatok
ossze egy kis lovet es adjatok enni nekik. Vagy tudjatok mit, ma es
minden nap ezentul hozzatok a foci meg kosarlabdatokat, oszt rajta,
jatszatok egy kicsit a gyerekkel. With loving kindness.
Idealista lennek, vagy mi? Lehet, de akkor szeretem az idealizmusomat.
Nem tudok jelenleg ennel jobbat. Tulajdonkeppen nincs olyan sok
minden, ami az enyem lenne es oda tudom adni. Tudok fozni,
mindenkinek-barhol is vagyok. Kepes vagyok olelni, szeretni, jatszani,
meghallgatni, egyutt nevetni es sirni gyerekkel, felnottel. Szerintem
ezt mindenki tudja, ugyanigy.
Szoval bucsuzok. Olellek, Lulu
|
|
