Tudom Önről, hogy most egyedül ül a gépnél és terápiás segítséget keres, miközben Ön is tudja rólam, mint terapeuta akkor segíthetnék hatékonyan, ha azokkal együtt kereshetne fel, akik ugyancsak részesei jelen élethelyzete kialakulásának, akárcsak az idő, ami a terapeuta olvasatában az egyéni, párkapcsolati- vagy családi életciklus, tehát azt is sejtem Önről, hogy a terápiás segítséget egyéni, párkapcsolati- vagy családi életciklus váltáshoz szeretné igénybe venni, mégpedig azért, mert egyéb olyan körülményekről is be fog számolni, amelyek ezt a mostani sorsfordulót különösen nehézzé teszik, és véletlenszerűen csapódtak hozzá, amolyan éppen most alapon, mert Önnek összejöttek a dolgai, helyesebben még másvalakik dolgai is éppen most kezdenek el összejönni, olyanoké, akiknek még nagyobb szükségük van terápiás segítségére, csak hát a bátorságuk kevés ahhoz, hogy tiszta vizet öntsenek a pohárba, miközben ők is megérthetnék, hogy viselkedésüket alapjában tőlük független körülmények alakították ilyenné, hiszen a szülők megküzdési stratégiái, a párkapcsolati minták, konfliktuskezelő módszerek nagyon is világosan visszaköszönnek, még ha kevés köszönet van is bennük és jó is lenne szabadulni tőlük, csak hát azt is tudjuk mindketten, ugyanezek a megküzdési stratégiák, párkapcsolati minták és konfliktuskezelő módszerek egyben erőforrások is, mi több, a szeretett személy identitásának fontos részei, tehát az ellenük intézett támadás vagy puszta minősítésük már ingerültté tenné Őt, ezért hát Ön inkább már kerüli az ilyen helyzeteket és terapeuta segítségét kéri, miközben jól tudja, valójában azokat a körülményeket kellene megváltoztatni, amelyek ezt az életciklus váltást ennyire megnehezítik, csak hát a változtatáshoz erőforrásokra van szükség, az erőforrások azonban betemetődtek a nehéz napok hordalékaival, a törmelékkel, ami sok szerencsétlen pillanat emlékeként halmozódott fel, olyan képek gyűjteményeként, mint egy groteszk családi fotóalbum, amely a temetéseket, betegségeket, veszekedéseket rakja szomorú sorba, miközben Ön is tudja, az a jó, ha életünk arany pillanatait örökítjük meg, és az általuk szegélyezett úton sétálunk a múltból a jelen felé, hisz akkor könnyebben lendülünk egy derűsebb jövő irányába, és ez az a lendület, mely a jövő felé tett első energikus lépéshez vezet, aminek megválasztásában hatékonyan tudom segíteni Önt, ez az a kilábalás, amivel fel tudjuk oldani jelenben rekedt helyzetét, mi több, így álmodhat meg Ön ismét olyan álmokat, amelyek mozgósítják képességeit, tudását és kapcsolatait, hiszen bármiféle élethelyzet megoldásához úgy fog hozzá a terapeuta, hogy feltárja az Ön életterében lévő lehetőségeket, megvizsgálja, hogyan lehet biztonságossá tenni megélhetését, mert így lehet leküzdeni a jövőtől való szorongást, így lesz Ön képes arra figyelni, akiről gondoskodhat, így lesz képes Ön igazán összefogni azzal, akivel az együtt gondoskodás együtt gondolkodást eredményez, ezáltal pedig létrejöhet az az intimitás, amit Ön a terapeuta segítségével leginkább el szeretne érni, egy olyan kapcsolat, amelyben feltárhatja gyarlóságait, amelyben meg tudja mutatni valódi értékeit és hasznosan működtetni is tudja azokat, miközben megőrizheti személyisége integritását, hihet abban, amiről meg van győződve és mindenek előtt, autonóm marad, megtarthat magának olyan kis zugokat, amelyekben megmaradhat feleslegesnek és őrizheti apró titkai, ahol egyedül lehet, miközben most akkor is magányos, ha Ő is ott van, mert gyötrik azok a gondolatok, amik Vele kapcsolatosak, de érzi, Ő is arra vágyik, hogy megőrizhesse személyisége integritását, hihessen abban, amiről meg van győződve és mindenek előtt, autonóm maradhasson, megtarthassa magának a kis zugokat, amelyekről Ön most azt hiszi, menedékek, mert jogosan tételezi fel Róla, hogy ő is védelmezi saját integritását, menekül az elől, hogy kétségbe vonják hiedelmeit, meggyőződéseit, szeretne magának autonómiát felesleges játékokra, huncutságokra és még olyan dolgokra is, amiket el kell rejteni a morális terror árgus szemei elől, aminthogy Ön is félti tőlem az autonómiáját, személyiség integritását, szorong attól, hogy majd én megmondom a tuttit, a fejére olvasom, hogyan kellett volna, kell most és mindörökké viselkednie, miközben ezt éppen másoktól kapja meg, tőlem arra számíthat, hogy élményekkel segítek megtalálni Önnek azt a jövőképet, azt az álmot, aminek segítségével élete jobb lesz, mint mielőtt a jelenlegi helyzetbe került, mégpedig olyan élményekkel, amelyek képesek felülírni azokat az élményeit, amelyeket traumaként élt meg, és persze Ön is tudja, én is tudom, nélkülem is működik így az emberi lélek, még a rossz dolgokra is kezdünk idővel dérrel-derűvel emlékezni, szépen lassan átírjuk úgy a múltunkat, hogy elég régen legyen és eléggé hősökként tűnjünk elő ködeiből, csak hát ez néha sok őrlő idő, miközben megvan már az édes tudás, amivel le tudjuk rövidíteni a titkokat, mert kilessük és modellezzük őket, ezért mondom, hozott anyagból dolgozom, mint más úri szabók is, az a nagy trükk, hogy ellesem a lélektől, hogyan szeret saját maga gyógyulni, azután bíztatom, szeressen még jobban, és persze arra fogom kérni Önt, előbb-utóbb hozza el Őt, és akkor elevenedik meg igazán a mi piros-fekete fenyő nappali-rendelőnk, akkor jönnek elő azok az ügyes játékok, amikkel helyben tudunk élményt teremteni, hiszen kirakhatjuk világunkat sakktáblán, kőből, bábból vagy éppen hársfavirágból, az a lényeg, amit közben gondolunk, és még inkább az, amit kigondolunk jobbá tétele ügyében, hiszen az ilyen meg olyan minősítések helyett Ön és Ő azt élik és értik meg, mi is mozgatja a másikat, mi van a fejében, milyen térkép szerint jár, amikor furcsán mozog a számunkra oly ismerős tájon, milyen illatok ébresztenek benne fura emlékek által gerjesztett indulatokat, amiknek én akkor is örülök, ha vadak és ellenkeznek, mert olyanok, mint vitorlásnak a jó szél, amit ügyesen be tudunk fogni, még ha kicsit oldalazva krajcolunk is, még ha egy időre másfele haladunk is, mint ahová kitűzték a célt, hiszen még az is meglehet, más célokat pillant meg, melyekhez megvannak az erőforrásai, csak épp távolinak gondolta őket, vagy félt álmodni róluk, sőt, azt is tudom Önről, ahogy most új álmokról és célokról olvas, elfogja a szorongás, bűntudatot érez és azt, mennyire szeretne megfelelni Őneki és mennyire igyekszik, és mégis valahogy a hibái és gyarlóságai kerülnek az előtérbe, és azt gondolja, már annyiszor próbálta, már annyi mindennek alávetette magát, fegyelmezetten végigkínlódott ezt is, azt is, és éppen ezért esik nehezére a belátás, hogy az Ön örömteli, vidám lénye az, ami Őt is örömmel tölti el, az Ön öröméhez pedig hozzá tartozik saját maga kényeztetése, hogy figyeljen életminőségére és könnyítsen terhein, mert azt a könnyed és felszabadult lényét fogják igazán szeretni, aki könnyedén kap fel terheket, mert keveset és csak saját örömére cipel.

Szeretettel várom: Baktay Miklós